FN Blog / Fociblog / Milan papa, (Ir)real Madrid, meg a való világ
Nyomtatás Betűméret
Milan papa, (Ir)real Madrid, meg a való világ 2008-03-06 22:48:34
Delejeztünk rendesen mégsem jött össze a 100%-os teljesítmény. A Fener és a Schalke is beleköpött a levesünkbe, a Real bénázását meg még most sem hisszük el. Ja kérem, a papírforma nem minden...

Sejtettük mi már a tippelésnél, hogy lesz azért meglepetés is. Lett. Szóltunk előre...

Nos az előző posztban helyesen megtippelt továbbjutókkal nem is akarok foglalkozni. Nem szeretem a Tarzanos melldöngetést. Eltaláltuk, ennyi. Ők tudták, mi a dolguk, három összecsapás résztvevői viszont nem figyelmeztek kellőképp szavainkra, őket a délután folyamán már súlyos megrovásban részesítettük. Bár igazából a Fener továbbjutásának még örülünk is. Igaz, mi a Sevillat láttuk a legjobb nyolc között. Annyiban igazunk lett, hogy a spanyolok nyerték a meccset, de ez csak a hosszabbításra volt elég. Na meg arra, hogy az utána következő büntetőpárbajban kiessenek. Na ezt nem kalkuláltuk. A Fenernek, bár nem számítottunk rá, örülünk. Mindig szeretjük ha egy „kis csapat” -tessék nagyon észrevenni az idézőjelet- megfricskázza a nagyokat. A továbbiakban feltétlen szimpátiánkat bírja.

Hasonlóképpen jártunk a Porto-Schalke meccsel is. Az jól kalkuláltuk, hogy a Porto nyer, de azt nem , hogy az 1-0 szintén csak a hosszabbításra, tizenegyesekre majd a kiesésre lesz elég. Bár én harcba szálltam a germán becsület mellett, de nem hallgattak rám...

Na de akikre igazán haragszunk, az a Real. Na nem ezért mert a kiesés mellett még csak nem is nyertek, nem. Ez benne van a pakliban. Ha mindig papírforma eredmény születne akkor nyilván már tönkrementek volna a fogadóirodák. Na de, hogy egy Real Madrid hazai pályán ilyen gyalázatos szerencsétlenkedést mutasson be futball címszó alatt az azért sokk. Megmondom én őszintén, ez a produkció nem ért egy raklap szart sem. Az a 14 „galaktikus”, meg szupersztár, meg mitt'om én micsoda, annyi fizetést sem érdemel arra a meccsre, mint annak az áramnak az értéke amit a tévém elfogyasztott a 90 perc alatt. És akkor még lehet, hogy sokat is mondtam...

Nos, egy Real Madrid hazai pályán, pláne ha hátrányt kell ledolgoznia, úgy kell kifusson a gyepre, hogy most itt akkor széttépjük, megrágjuk, megesszük, aztán meg kiköpjük az ellent, de legalábbis úgy megpörgetjük őket, hogy a szünetben nem találnak le a pályáról. Na ehelyett láttunk egy csipetnyi görcsösséggel és nagy adag erőlködéssel fűszerezett kínlódást. Mentek ők, meg akartak is, ezzel nem volt baj, de mindezt nulla elképzeléssel. Az volt az ember érzése, hogy ezeknek halvány fogalmuk sincs arról, hogy mit is kéne kezdeni a labdával, mit is akarnak játszani, de talán még arról sem, hogy hol a francban vannak egyáltalán. Az volt az ember érzése, hogy az aznapi Real nemhogy a Romat, de talán még a Tatabányát sem győzné le.

A Roma viszont... Na ők azt játszották amit egy csapatnak egy kupameccs visszavágóján, idegenben, az előny birtokában játszania kell. Szinte tökéletesen. Okosan, taktikusan, helyenként még szépen is. Az ő játékukat nem is lehetett volna jobban megkomponálni. Teljesen egyértelmű, megérdemelték a továbbjutást. Ami kiváltképp zseniális volt az az amit a kiállítás után műveltek. Történt ugyanis, hogy Pepét a 70. percben kiállította a játékvezető, teljesen jogosan. Ekkor a Roma, ahelyett, hogy elégedetten dörzsölte volna a tenyerét, elkönyvelve, hogy most akkor még egy kis lépés összejött a továbbjutást jelentő úton, felbőszült bikaként rontotta a Realra. Na sokáig nem is kellett várni az offenzíva eredményére, még mielőtt a spanyolok kiheverték volna a kiállítás okozta sokkot, esetleg rendezték volna soraikat, már be is kapták az első gólt. Érdekes, de pont ez a gól után jött az a rövidke időszaka a meccsnek, amikor a Real feltámadni látszott. Két perc múlva egyenlítettek is. Érthetetlen, hogy miért kellett ember és gólhátrányba kerülniük ahhoz, hogy egy kicsit végre észhez térjenek. Vagy csak a Roma nyugodott meg túlságosan? Az utána következő percekben egy kicsit visszajött a remény a madridisták számára, néhány percre úgy tűnt, itt még bármi megtörténhet. Aztán vagy az olaszok rendezték soraikat, vagy a Raulékból fogyott el a szufla, de elfogytak a Real támadások. Visszatért minden a régi kerékvágásba. A Real elkínlódott még tíz percet, a Roma meg lőtt még egy gólt. Nagyon sima ügy volt.
Talán nem ártana egy jó pszichológus Madridba, mert elképesztők azok a hullámvölgyek amiket a Real idén produkál...

A másik nagy, és aránylag sima kieső a Milan volt. Őket eltaláltuk, ettől függetlenül tőlük is többet vártunk. A rutin és a fiatalos lendület összecsapása volt ez. A Milan finoman fogalmazva rutinos gárdája az Arsenal csikócsapata ellen. Aránylag simán ment tovább az Arsenal. A londoni és a milánói meccsen is egyértelműen az angol együttes volt a jobb. A Milan a visszavágó első negyedórájában ugyan mezőnyfölényt tudott kialakítani, ám a gólszerzés elmaradt. Aztán az Arsenal szép lassan átvette a játék irányítását, meglőtte a két gólját és elbúcsúztatta az olaszokat. Azokat az olaszokat akik lassan már túl rutinosak is. Már úgy értem, hogy az évek múlásával bizony nem csak és kizárólag a rutin ivódik bele a lábakba...

Ne kerteljünk, ez a csapat nem csak rutinos. Ez a csapat bizony öreg. És rutin ide, rutin oda, már nem igazán tudják felvenni a versenyt az ifjú titánokkal. Érdemes lenne ezen elgondolkodniuk, mert az idei teljesítményük önmagáért beszél. Ideje korán kiestek a Bl-ből, a bajnokságban jelenleg 5. hely, ami csak UEFA kupára jogosít. Egy Milantól ez mélyen az elvárások alatti teljesítmény. Talán nem véletlen Kaká minapi kijelentése. A brazil játékos nevek említése nélkül jelentette ki , hogy év végén 4-5 embernek lejár a szerződése és szerinte nem biztos, hogy meg kellene hosszabbítani azokat...

És valóban. Az idei eredmények azt bizonyítják, eljárt az idő a csapat felett. Van néhány játékos akiknek mondjuk egy olasz középcsapatban még lehet 1-2 jó éve, de a Milannal szemben támasztott elvárásoknak már nem felelnek meg. Kívánatosnak látszik egy kisebbfajta vérfrissítés, még mielőtt tényleg egy nyugdíjasklubra kezdene el hasonlítani a gárda.



Cimkék: bl, világfoci, milan, real
6 szavazat alapján

Mi a véleménye a bejegyzésről?

Nagyon gyenge   Nagyon jó

Szóljon hozzá!