Nem árt azért, ha a hosszú távú elképzelések mellett a napi gondokra is figyel az ember...

A minap hallottam, hogy Paulo Sousa, a Vidi mestere, nem tulajdonít túl nagy jelentőséget a pocsék szezonkezdetnek, mivel ő egy hároméves koncepcióban gondolkodik. Persze nagy kérdés, hogy vajon a felettesei is így gondolkodnak-e? Mert azt azért kötve hiszem, hogy akár a Videoton klubvezetése, akár a csapat szurkolói különösebben elégedettek lennének az eddig mutatott produkcióval. És joggal elégedetlenek, ha elégedetlenek, hiszen lássuk be, egyelőre nyoma sincs a külföldi sztáredzőtől várt előrelépésnek. Sőt. A tavaly még magabiztosan, egészen a bajnoki címig menetelő Vidi, mára már gyakorlatilag középcsapattá silányult. És úgy gondolom, kevesen szállnának vitába velem, ha azt állítom, hogy ennek a Videotonnak, ezzel a játékoskerettel és ezekkel a lehetőségekkel az élmezőnyben lenne a helye. Bár ezt most annyiban pontosítanám, hogy a Sousa által megörökölt játékoskerettel. Mert persze az már a portugál mesteren múlt, hogy hogyan alakítgatta, kedve szerint, az előző szezon bajnokcsapatának keretét.

Abszolút reális elvárás lenne tehát egy, a Loki-Győr duóval versenyképes Vidi. Ehhez képest a fehérvári alakulat gyakorlatilag már kiszállt a bajnoki címért folytatott harcból, pedig még felénél sem járunk a bajnokságnak. Tizenhárom forduló alatt tizenhárom pont hátrányt sikerült „összedolgozniuk”, ami nyugodtan nevezhető csalódásnak. Persze a hátralévő tizenhét fordulóban elvileg még ez a hátrány is ledolgozható, de látva a Vidi eddigi teljesítményét, igen komoly botladozásba kéne kezdenie a két éllovasnak ahhoz, hogy a fehérváriaknak még esélyük legyen a címvédésre. Pedig, mint azt már említettem, akkor sem beszélnének különösebb bravúrról a Vidi háza táján, ha fej-fej mellett haladnának az éllovasokkal, hiszen ezzel a kerettel, ezekkel a lehetőségekkel, az lenne a természetes.

Szó se róla, az nem baj, sőt kifejezetten jó, ha valakinek hosszabb távú tervei vannak, de azért nem árt a napi problémákkal is foglalkozni. Sőt, elsősorban azokkal foglalkozni. Mert, azt szokták mondani, aki mindig túlzottan messzire néz előre, az előbb-utóbb egy a lába előtt heverő köbe fog hasra esni. És bizony Sousa is könnyen járhat így. Ha túlzottan arra koncentrál, hogy a következő 2-3 évben mit tervezett el és hogyan akarja elérni majd azt, mindeközben nagyvonalúan túllépve azon az „aprócska” problémán, hogy itt bizony van némi eredménykényszer, tehát nem ártana azért már az első évben is felmutatni valamit, akkor könnyen hasra eshet a napi problémákban.

Én nem állítom, hogy rossz Sousa koncepciója, azt sem, hogy nem lenne eredménye 2-3 éven belül, azt viszont merem állítani, hogy ha nem lesz eredménye 1-2 hónapon belül, akkor valószínűleg már sosem fogjuk megtudni, hogy mire ment volna Fehérváron a portugál mester X év alatt...

Mert abban azért nagy pénzben mernék fogadni, hogy amennyiben az őszből még hátralévő négy meccs nem hoz gyökeres fordulatot „Vidiügyben”, akkor a téli szünetben a vezetőség igen nehezen győzi meg magát arról, hogy jó úton járnak és jó szakembert választottak a feladatra...