FN Blog / Fociblog / Prukner (is) besokallt
Nyomtatás Betűméret
Prukner (is) besokallt 2011-08-17 20:00:57
Prukner vesszőfutása a cseberből vederbe tipikus esete. Egyébként meg jó példája a magyar futballban uralkodó bizonytalanságnak.

 

Prukner László lemondott a Fradi kispadjáról. Bizonyos szempontból ez nem nagy meglepetés, tekintettel arra, hogy csapata, finoman szólva sem vett éppen repülőrajtot. Inkább mondjuk úgy, kissé beragadt a startnál. Ez még önmagában nem lett volna lemondásra való ok. Prukner nem az a lemondós fajta, egyébként is, Kaposváron megszokta, hogy évről-évre szélmalomharcot folytat a keret együtt tartásáért, illetve egy ütőképes keret kialakításáért. A helyzet azért mégis kicsit más.

Emlékszem, mikor Prukner a Fradihoz érkezett, készítettek vele egy hosszabb interjút, ahol bővebben beszélt a váltás okairól. Elmondta, hogy Kaposvárt mindig is szeretni fogja, a kaposvári foci mindig is a szívügye lesz, nem haragból jött ő el onnan. Jó szívvel gondol vissza a Rákóczira. Ugyanakkor nem kicsit frusztrálta már az a helyzet, melyben általában a kiscsapatok léteznek, nevezetesen, hogy nincs esélyük igazi kiugrásra. A kicsit is jobb játékosokat évről-évre elviszik, a pótlásukat nagyjából 0 Ft-ból kell megoldani, így reálisan esély sincs arra, hogy valaki a dobogóért, netán a bajnoki címért küzdjön. Hiszen valójában sosincs kész csapata, mindig egy félkész gárdával vág neki a szezonnak. Ezért döntött a váltás mellett, mert az akkor még McCabe által birtokolt Fradi alkalmasnak tűnt arra, hogy hosszú távon egy ütőképes csapatot alakítson ki valaki. Persze topigazolásokról ott sem álmodozhatott, de arra azért volt pénz, hogy a keretet évről-évre együtt tartsa az edző, illetve évről-évre egy-egy kisebb erősítést is eszközöljön, így hosszabb távon eljuthat az ember valahova.

Szóval remények voltak, szépek meg nagyok. Az őszi szezon, egy-egy botlástól eltekintve jól is sikerült, a csapat gyakorlatilag bajnokaspiránsként ment téli pihenőre. Így mondhatjuk, hogy derült égből villámcsapásként érhette Pruknert a hír, McCabe a téli szünetben végelszámolást kezdeményezne a labdarúgócsapat ellen. (a végelszámolás lényege: mindenki kifizetésre kerül, minden adósság lerendeztetik, a folyamat végén pedig jogutód nélkül szűnik meg a futballklub.) Ne feledjük, néhány hónappal vagyunk csak a kaposvári távozás és a nagy reményekkel elfoglalt új kispad után. Néhány nap múlva némiképp javult a helyzet, Kubatov Gábor, élve az FTC vétójogával meghiúsította McCabe tervét és a klub átvette az irányítást a labdarúgócsapatnál. Ugyanakkor azt is leszögezték, igencsak szűkös keretek közt fog üzemelni a csapat, mert pénz az nem igen van. Innentől kezdve a közelgő tavaszi szezon már sokkal inkább az elmaradt fizetésekről, befizetetlen számlákról és kaotikus állapotokról szólt, mintsem a sikerekről. Ennek ellenére Prukner bronzérmes lett a Fradival. Azért, hogy hősünkön szép lassan eluralkodjon a deja vu nyáron leléptek a csapat húzóemberei, helyükre 0 Ft-ból, illetve annál is kevesebből kellett újakat vadászni. Az „annál is kevesebből”-t konkrétan arra értem, hogy ugyan Kaposváron sem volt pénz komoly játékosokat vásárolni, de legalább versenyképes szerződést tudtak ajánlani egy-egy ingyen igazolható futballistának. Nos a Fradinál idén már azt sem. Így azért nagyjából sejthető volt, hogy a Messi-Ronaldinho-Kaká trió nem fog hajbakapni egy esetleges Fradi szerződésért, de még csak Huszti Szabolcs sem fogja az Üllői út felé venni az irányt. Már csak, hogy ilyen finoman fogalmazzunk...

És ha Prukner azt hitte volna, hogy ezzel véget is értek a megpróbáltatásai erre a nyárra, gyorsan rá kellett jönnie, tévedett. Maradt még két valamire való játékosa, Abdi és Andrezinho, na nem sokáig. Felsőbb utasításra őket is el kell adni, kevés a pénz na. Igaz, ekkor még azt ígérték, az értük kapott pénzből (vagy legalább egy részéből) lehet hozni egy-két játékost a helyükre. Nem sokáig tartott ez az állapot sem, néhány nap múlva kiderült, szó sem lehet a pénz elköltéséről (mármint játékosokra), kell az a működésre. Nyilván ekkor gondolkodott el Prukner a boldog békeidőkön, pontosabban kaposvári időkön. Igazolásra ugyan ott sem volt pénz, de versenyképes fizetésekre legalább igen. Rohamos csapatépítésre ugyan ott sem volt lehetőség, de legalább nem visszafelé „fejlődött” a keret. És azért nem mellesleg, Kaposváron senki nem követelt bajnoki címet a nagy semmiből...

Csoda-e ha megunta?



Cimkék: prukner, fradi, magyar foci
19826 szavazat alapján

Mi a véleménye a bejegyzésről?

Nagyon gyenge   Nagyon jó

Szóljon hozzá!